Lassan otthon!

A mostani hétvége lesz az utolsó ingolstadti hétvégénk. Pakolunk, égetem fel magam után a dolgokat, aztán hétfőn még bejövök és kedden indulás. Igazából nem szeretem ezeket a napokat, ilyenkor már az ember menne, nincs kedve semmit csinálni.

A terv most az hogy január közepéig otthon, egy kis síelés közben, majd megint jövök németbe két hétre egy kis tréningre, majd február elején irány Wales, a terv az hogy egészen novemberig ott leszek, úgyhogy elég hosszú idő lesz. Ott is kezdődhet a lakás keresési procedúra, de igazából várom, remélem az angolomat helyre rázza egy kicsit. Közben már kinéz egy két privát utazás jövőre, úgyhogy megint járni fogunk egy pár országban a tervek szerint. Németország ilyen szempontból jó volt, hisz innen bejártuk Svájcot, Franciaország szélébe is eljutottunk, Hollandia, Belgium és Luxemburg sem maradt el, na meg persze Olaszország sem, bár utóbbiban már jártunk korábban. Ami nagy élmény volt nekem mindenképp az a nyári Mont-Blanc látványa volt, illetve a Velence még mindig varázslatos, és a Velencebe vezető út a Brenner-hágón át is csodálatos volt, ide tervezek még egy boardozást a jövőben.
Egyébként két hete hétvégén eljutottunk az Audi múzeumba, ami itt van a városban, képeket majd teszek fel elég jól nézett ki. Igazából a tervezett utak közül csak Bamberg és Salzburg maradt ki, de hagyni kell valamit máskorra is. Egy év Németország után még mindig azt mondom hogy szerintem Európában az eddig látottak alapján ide költöznék, de mindenképp délre, hogy a hegyek és a földközi tenger elérhető közelségbe legyen, mert alapvetően jó itt élni, nyáron kicsit unalmas, de télen a hegyek miatt nagyon jó. Igazából még keresem azt a helyet ahol elérhető távolságban van tenger nyárra és hegyek télre, még nem találtam meg, de azért van a világnak még jó néhány szeglete:)

Még egy búcsú bejegyzést szerintem megejtek hétfőn!

Hambögöö

Weltenburg

Mivel nincs nagyon miről írni, ezért írok egy régi kirándulásukról. Még augusztus 23-án egy vasárnap délután mentünk el Weltenburgba. Weltenburg két dologról híres, az egyik hogy itt tör magának utat a Duna a hegyek közt, illetve található egy 820-as években alapított kolostor. Az áttörés előtt meg kell állni kocsival, parkolóban fizetni kell kb 4€-t.

Innen gyalog a kolostorig, kb 10 perc séta, a kolostorban egyébként ami ma is működik van egy hatalmas étterem, egy sör főzde, illetve egy kis kápolna. A kápolna nagyon kis szép.



A kápolna után elsétáltunk az áttörésig ahonnan egy hajó is indul, el lehet hajókázni elég messze talán Regensburgig, ebben nem vagyok biztos. Itt kicsit ültünk a padon majd vissza indultunk.




A kolostorban lehet látni egy üveg falon keresztül a sör főzdét, itt vettem észre hogy a kolostor söre többször világbajnok lett, legutoljára a barna sörük 2004-ben.

Egyébként a sör tényleg bajnok volt, német barna sörben ez volt nekem eddig a legjobb.

Piglet & Flu :)

Vissztértem

Elég régen nem írtam, melynek az oka az hogy voltam otthon egy 1,5 hét szabin, illetve nem történik itt semmi. Az idő rossz, lassan két hete esik, kisebb nagyobb megszakításokkal. Síelni még nem lehet, mert nincs hó. Hétvégén voltunk Nürnbergben, sétálgattunk, találkoztunk Sanyi ex kollégámmal és kedvesével. Megünnepeltük a kutyusunk 3. szülinapját. Most meg dolgozom.

Otthon megint megállapítottam hogy semmi nem változott, bár Debrecenben ez az új bevásárló központ szerintem kellett, bár sokaknak nem ez a véleménye. Végre van pár normális kávézó és bolt.

Még tartozom rengeteg úti beszámolóval, de majd az is eljön egyszer, csak fel kellene töltenem a képeket. Szilveszterkor mennénk egy síelésre, azt is kellene szervezni mert szállás nem nagyon lesz. December 15-ig még van kb. 5 hét, utánna kezdődik a pakolás.

Na ígérem összekapom magam és írok úti beszámolót!

Tervek

Na az van hogy itt rohadok a vezérlő konténerben, kint nulla fok, tegnap egész nap szakadt a hó, nekem nyári gumiaim vannak, tehát az izgalom a tetőfokán. Ma meg itt kell rohadnom egész nap, mert az okosok tesztelnek, és hoztak egy cca 100 oldalas teszt "proszídzsert" amit meg kell csinálni, persze már a harmadiknál találtunk hibát úgyhogy most okoskodnak.

Jövő héten megyünk haza szabira, 1,5 hét Hungary, jó régen voltam otthon, jó lesz már szét nézni. Érdekes hogy Dubaiban sokkal jobban volt honvágyam mint innen, biztos a kis távolság miatt van. Viszont ami jó hír hogy a hegyekben esik a hó, tehát ha jövünk vissza akkor hozzuk a snowboardot és toljuk. Ahogy számoltam, mivel december közepéig vagyok itt így még lesz kb. 6 hétvégénk arra hogy elmenjünk síelgetni.
Még nem is írtam a nagy hírt hogy a következő állomásunk az Egyesült Királyság lesz, pontosabban South-Wales. Igazából azért örülök neki mert végre egy angol anyanyelvű ország, talán az angol tudásom lyukait sikerül betömnöm, talán a kiejtésem is javul majd. De persze remélem nem fogunk ott maradni egy évig megint, mert szeretnénk az év végén valahova Ázsiába menni. Majd meglátjuk mit hoz a jövő.

Most jön a hét képe sorozat:



Ez a kép már volt itt fenn, a Mont-Blancnál készült, semmi módosítás nincs rajta, viszont nagyon ütős ez az épület a felhők fölött.

Hét képe!

Csinálni akartam már egy ilyen sorozatot régen, a saját képeimet amik jobban sikerültek, azokat akarom ide felrakni, persze azért tudni kell hogy egy kompakt gépem van (egyelőre:)), szóval e szerint nézzétek az eredményt. Egyébként belépő kategóriás tükörreflexes gép tippetek avagy ti mit vennétek tanácsokat szívesen fogadok kommentben.

Az első:

Még élek.

Most nézem lassan egy hónapja nem írtam, pedig sok minden történt talán túl sok minden is és nem volt időm. Ígérem bepótolom. Kezdek egy nagy hírrel:

Aztán a többi képes beszámoló a héten.

LonG

Szülinap

Már nem nekem hanem a blognak, két éve kezdtem írni a blogot, most olvastam vissza az első bejegyzéseimet, azóta azért rengeteg dolog történt és azért már elég jól bele rázódtam, rázódtunk ebbe az életbe. Mikor két éve elindultam akkor még alig tudtam angolul (most se tudok), külföldön nem töltöttem két hét többet egyhuzamban. Érdekes hogy két év után is hiányozik az otthonom, a családom és a barátok. Érdekes számomra még mindig az az otthon, bár szerintem ez természetes, még mindig várom hogy végre beléphessek a házba ahol felnőttem, járkáljak Debrecenben ahol naponta jártam suliban, rengeteg emlék mindenhol az utcákon amerre megyek. Még emlékszem az érzésre ami bennem volt amikor eljöttem otthonról, néha még most is érzem, bár igaz ami igaz, itt németben azért nem érzem magam olyan távol mint Dubaiban, azért az csak több ezer km volt és teljesen más kultúra. Angival azóta azért belerázódtunk ebbe életbe, mert azért neki is sok áldozattal jár. De egyenlőre jól érezzük magunkat, szeretjük még ezt az életvitelt, így a blog is működni fog még egy darabig. Már ha valaki kíváncsi még rá, a commentelés még mindig nem indult meg, szinte csak Brugi az egyetlen állandó commentelőm.
Szóval ünnepélyesen megkérek minden olvasómat hogy legalább most commenteljen már be vagy két betüt legyen olyan kedves:))

"In f***ing Brugge"

Na nem mondunk ilyen csúnyákat erre a szép hangulatos országra és főleg nem erre a gyönyörű városra, de az az apropója hogy pont az utazás előtt két nappal néztem meg az In Brugge című filmet ami egyébként remek mindenkinek tudom ajánlani, nekem egyik kedvencem lett, kicsit művészies meg ugye angol humor de én nagyon élveztem.

IMDB link

Kezdjük az elején. Reggel Viktornál ébredtünk, megreggeliztünk, beültünk Viktor céges Golf 6 osába és neki indultunk. Megálltunk ugye a Holland parton, aztán tovább indultunk. Kb. a Belga határnál a jobb első kerék felől kicsit érdekes hang jött, mintha a féktárcsa kilazult volna és hozzá ért volna valamihez, na innentől csak imádkoztunk hogy érjünk haza épségben.

Az útvonal:


Nagyobb térképre váltás

A terv az volt hogy Brugge (Brűzs) lesz a célpont, ott találkozunk egy másik kollégánkal aki hozza egy lány ismerősét aki Amszterdamban dolgozik. Megálltunk egy mélygarázsban, majd körbe sétáltunk. A város nálam a top1 lett, nagyon hangulatos, gyönyörűen rendben van, minden épület felújítva, egyszerűen csodás.

A hatalmas főtér körbe van véve kis Belga házakkal, és persze ott a hatalmas katedrális.

Az utca tele van csoki boltokkal:

A katedrális:


A városban ugye bent ilyen Velence szerű "folyók" vannak, ahol lehet hajózni. Egyébként a város az észak Velencéjének becézik.

Egyik kedvenc részem:

Egy normál Belga épület.

Miután körbe jártuk a várost, ami azért annyira nem nagy, beültünk egy étterembe. A csapat nagyrésze kagylót evett, ugye hol máshol egyen az ember kagylót mint Belgiumban. Én maradtam egy marhás kajánál, Angi egy garnélás tálat evett, mindkettő nagyon finom volt, a kagylót csak a többiekéből kostoltam, a sörös kifejezetten jó volt, de a boros sem volt rossz. Kaja után persze ittam egy csapolt barna Leffe-t, mert megfogadtam hogy nem megyek el úgy Belgiumból hogy ne igyak a kedvenc sörömből egy csapoltat:)

Kaja után kitaláltuk hogy lemegyünk a tengerpartra, ami nem messze volt, persze sikerült kiválasztani a leg populárisabbat, és rengetegen voltak, ezért el kellett autózni a végére, de egyébként hangulatos volt, az idő a szokásos furcsa, mert süt a nap, és meleg van, de azért a szél az hűvös. Itt letanyáztunk a homokban és beszélgettünk.

Innen haza indultunk, mert a kocsit nem akartuk már kitenni semminek, mondjuk még terveztük hogy meg kellene nézni Brüsszelt, de hagyni kell valamit a következő túrára is:)

A többi kép ITT.

LonG

Nils Holgerson hazájától Dél-Nyugatra :))

Úgy alakult hogy nem volt munka a siteon ezért csúsztattam két napot, így lett egy hosszú hétvégénk, mivel már régóta terveztük hogy meglátogatjuk Viktort és Peti kollégámat, ezért felhívtam őket és meg is beszéltük hogy akkor elmegyünk hozzájuk. Viktor volt olyan rendes hogy felajánlotta a lakása felsőszintjét számunkra. Csütörtök reggel beültünk a kocsiba és neki vágtunk a közel 900 km -es útnak. Az volt a terv hogy megállunk menetben Luxembourgban és megnézzük a várost, de mikor odaértünk akkor kezdett el szakadni az eső, így 10 perc álldogálás után változott a terv arra hogy majd visszafelé megnézzük. Kb. este 6-ra értünk Heinkenszandba.

Nagyobb térképre váltás

Este Viktor csapott egy kis grillezést és jót beszélgettünk, én vittem jó pár üveg bajor sört, én meg ittam jó kis holland és belga söröket, amikben az a furcsa hogy 3 decis a legnagyobb üveg.

Majdnem éjfél volt mire nyugovóra tértünk, sajnos Peti másnap már utazott haza, számára véget ért Hollandia, viszont megy közel egy évre Szingapúrba a mákos. Majd ott is meglátogatjuk ;)

Másnap mivel a srácok még dolgoztak mi úgy döntöttünk kirándulunk, kikérdeztem előtte a srácokat hogy mit érdemes megnézni. Kitaláltuk hogy először elmegyünk Kinderdijkbe, aztán Amszterdamba.

Kb reggel 10-re Kinderdijkben voltunk.


Nagyobb térképre váltás

Amit Kinderdijkről tudni kell hogy az UNESCO világörökség része, itt található kb 15 darab szélmalom amivel a belvizet szivattyúzták ki anno. Itt eltöltöttünk egy kellemes félórát, az idő is remek volt.

A malmok elhelyezkedése:

Az egyik működő példány:

Egyébként ahogy elnéztem ezek magán kézben vannak, mindnek más tulajdonosa volt, és kb. olyan érzésem volt mintha ez valakinek a hétvégi háza lenne. Egyébként egybe be is lehet menni egy kevés Euroért.

A városban egyébként kis aranyos házak voltak:

Mikor meguntuk tovább indultuk, és célba vettük Amszterdamot. Tudni kell hogy mindig megakartam nézni ezt a várost, terveztem hogy egyszer foglalok itt egy szállodai szobát és eljövünk vagy 3 napra, hát jó hogy nem tettem...

Mikor odaértünk, eleve feldühített hogy nem találtam parkolóhelyet, minden parkoló házban 4€ volt egy óra, rendes utcai parkolóban 5€, ha meg kintebb parkol az ember akkor gyalog messze van a belváros. Végül megálltunk egy parkolóban, bevállaltam a 4€-t. Az utcára kilépve jött a meglepetés, tele mindenféle emberekkel, az utcán szemét és kosz, mindenhol grafitik. Aztán tudatosult bennem hogy ide leginkább a fiatalok jönnek és csak a drog turizmus miatt. A boltba mikor vizet vettem majdnem belém ütközött két betépett csipás szemü világtalan. Egyébként egy szép és hangulatos város lenne, de véleményem szerint ezzel a drog turizmussal teljesen elrontották az egészet. Valahogy nem igazán éreztem magam biztonságban. Hihetetlen nagy csalódás volt.

Az egyébként hangulatos utca:

Szép házak:

Bicikli hegyek:

Szerintem összesen voltunk 3 órát a városban és ebben egy ebéd is benne volt. Haza fel menet még a GPS bevitt minket Rotterdamba, aztán visszamentünk Heinkenszandba, ismét grillezés és sörözés.

Másnap Viktorék is csatlakoztak hozzánk, először kimentünk az Északi-Tengerhez, én még soha nem láttam ilyen tengerpartot, eddig csak medditerán vagy sivatagi partot láttam, ez most teljesen más volt, a porton eleve szélerőművek voltak, továbba érdekes fűfélék fedték a partot, és hát igen erős szél fújt.

et







Itt a kutyánkat megfuttatuk majd tovább indultunk Belgiumba....

További képek:

Hollandia album

folyt. köv.

Napi Zene

Ezt be kell ide raknom, a best rock song ever!!!



Ennél jobban soha nem találtak el semmit! Aki a komoly zenei részét írta az előtt is leveszem a kalapot, így összeilleszteni valamit. Kb. most hallgatom 12001 -ére de nem tudom megunni.

Blogolásban kicsit elvagyok maradva, kb. 5 posztot kéne írnom csak a képeket mindig elfelejtem feltölteni. Céges hálóról meg nem tudom. Azért össze foglalom mi várható.

Voltunk kb. 3 hete Neuswansteinban, ez egy Lajos korabeli kastély, Németország egyik legnagyobb nevezetesslége. Múlt héten 4 napot voltunk a BENELUX államokban, meglátogattuk Viktor és Peti kollégámat, Viktornál aludtunk. Voltunk Amszterdamban, illetve Brugge-ben, haza fele jövet megnéztük Luxemburgot illetve még előtte az Északi-tengert. Majd erről is fogok írni.

Úgy néz ki hogy novemberben amikor itt végeztem megyünk Wales-be egy jó félévre, sajnos Ausztráliáról lecsúsztam pedig nagyon intéztem, de azért még egy kis remény van, majd meglátjuk.

A drágám szülinapját is megültük a hónapelején, elmentünk ebbe az étterembe:

Ez egy nemrég nyílt olasz étterem, a főnök úgy néz ki Deni De Vito, de egyébként nagyon kis igényés hely. Rendeltünk előételt:


Na de amiért irok az az hogy életem legjobb stakejét ettem itt, igazi porhanyós szaftos volt:



Én alapjában véve gyorsan eszek, de ezt ettem vagy 10 percig:))

Józsi kollégám jön át hétvégén hozzánk, itt van Fürthben teszten, aztán meglátogatja a régi lakását:))

Most pedig ellensúlyozás képpen mivel Józsi tele rakta az övét Armin von Buren vagy kinek a zenéivel ezért rakok be Metallicat:

A magyar nyelv

Épp Gergő kollégámmal beszélgettünk az nyelvekről skypeon, hogy hogyan lehet kicsit jobban fejleszteni az angolunkat hogy nehogy így járjunk:




Amikor is beszéltük hogy a magyar nyelv sem egyszerű és ezt a videót ajánlotta, azért nem lennék egy magyar szakos külföldi hallgató egy egyetemen, egyébként mindig megállapítom hogy a magyar nyelv ritka szép és kifejező nyelv, sem angolban és sem németben nem lehet olyan szépen árnyalni a mondatokat mint ahogy azt a mi csodálatos nyelvünkben megtudjuk tenni:



LonG

Lichtenstein az országnyi város

Még a Svájci utunk elején álltunk meg Vaduzban, Lichtenstein fővárosában, bár az egész ország nem nagyobb mint egy város. Államformáját tekintve Monarchia, és a területe nem több mint 160 négyzetkilóméter. Igazából az ember csak azért veszi észre hogy már más országban van, mert át kellett mennünk a Rajna hídján melynek egyik oldalán Svájci zászló volt a másikon meg Lichtensteini, egyébként igen érdekes volt az is hogy közel 20 perc alatt léptük át a Német-Osztrák az Osztrák-Svájc majd a Svájc-Lichtenstein határt. Rögtön a belépés után ez fogadott minket:


Magát a várost egy Osztrák vagy egy Svájci kisvároshoz tudnám hasonlítani, semmi különös nem volt benne, csak ugye a jól megszokott rend és tisztaság, sehol egy szemét, sehol egy romos ház, minden rendben, mintha az ember egy terepasztalt nézne.

Egyébként a hivatalos fizetőeszköz a svájci frank, az árak szerintem olyan svájci szinten vannak, tehát közel sem olcsó.
A városba érve egyből szemet szúr a Vaduzi vár, ami a hegyoldalon van fenn:


Egyébként a mai napig ebben él a Lichtensteini hercegi család, nem is lehet bemenni, csak kívülről lehet megnézni, de így is hatalmas élmény volt.

A felvezető szerpentin:

A vár hátulról:


Több szögből:) Még én is rajta vagyok:)


A padokon is látszik hogy azért rendben van minden:


Körülbelül 30 percet töltöttünk ebben a remek kis országban, mely egyébként a világ 3. legkisebb állama.

LonG

Tehnikai rovat

Ez durva!

Chamonix Mont-Blanc Vol 2.

Bernnél hagytam abba, reggel megreggeliztünk, a szálloda büfé reggelije kifejezetten változatos volt, én jól tele ettem magam mindenféle jóval.

Kb. 10-re már Franciaországban voltunk, át a szerpentinen és a határon, jelzem a két nap alatt, amikor 4x léptünk ki és be az unióba, egy határőrt nem láttam.

Megérkeztünk Chamonixba, és ez a látvány fogadott:

Megcéloztunk egy parkolót és irány a felvonó, a lányok nem jöttek fel, így csak mi férfiak mentünk fel, azért jól felszerelkeztünk pulóverekkel. Majd beültünk ebbe:

Felértünk és amíg sétáltunk ilyeneket láttunk a falon, persze sehol egy angol nyelvű felirat, minden csak franciáúl:

Fent ilyen fogadott minket (erre a képemre vagyok a legbüszkébb:)):

Alattunk emberek ilyennel foglalták le magukat:

Ilyen volt a kilátás:

Minusz 4 fok volt:

Ilyen magasan voltunk, ennél magasabban nincs Európában olyan hely amit ne hegymészó felszerelésben kellene megtenni:

A középső megállón ilyen volt a kilátás:

Leértünk, kb 1,5 óra volt úttal együtt amit fent töltöttünk, fent egyébként annyira ritka volt a levegő hogy 5 lépcső fok után rendesen szédültem, dohányosok meg két lépcsőfok után már a halálukon voltak. Lent aztán még beültünk egy étterembe enni egy kis olaszt, és közben ez a panoráma volt előttünk: (Mont-Blanc)

Ez volt a legszebb kilátású étterem amiben valaha voltam, és nem is volt drága:)

Kaja után vissza indultunk, még megálltunk Montreuxban pár percre, majd kb. 11-re Ingolstadtban is voltunk.