Indai Oceán

A hétvégége ismét a kirándulásé volt, reggel kilenc indulás, jómagam betegen csatlakoztam hisz hála a lakásban lévő klimának frankon romon vagyok úgy megfáztam. A cél az Indiai Oceán ergo az Emirátusok másik vége, közel két óra kocsival, jót aludtam végig, mire felkeltem pont az Indiai Oceánt láttuk meg, jó az időzítés nemhiába. Elmentünk megkérdezni a buvárkoást (snorkling) tehát a pipás változat nem a palackos. Majd délután lesz szabad hajó, oké addig el valami parkba a partra és grillezés, tunyulás (nekem alvás). 3-kor odaértünk a buvárcéghez, adtak buvárruhát meg minden földi jót. Elmondtak hogy meduzába nem ajánaltos arcal beleúszni, szal ezt kerültem is, hajó kb tíz perc után elért a Snoopy Islandhoz:



Itt behuppantunk a fincsi meleg vízbe, és sasoltuk a halakat, sosem láttam még ennyi fajta tengeri halat, láttam bohóc halat, egy hatalmas hal raj közt usztam akik épp kajáltak, nagyon jó volt.
Aztán kb 1,5 óra után elfáradtunk, vissza a hajóba, és irány a part, ott csináltak nekünk fincsi kaját. Az egész került 9000 Ft-ba fejenként, de mindenképp megérte, kár hogy Angi nem tudott jönni és feszíteni a csini buvár ruhában:)
Képeket még tolok fel a galériába.

Azért a hajón mikor mentünk ki a tengerre, elfogott valami fura érzés. A magyar embernek mennyire nincs meg ez a hajós lét, ülni a hajó elején, a menetszél az arcodba vág, oldalt látod a hullámokat, távolabb a partot pálmafa sorral, mögötte a nagy sziklás kopár hegyek. Ilyenkor csak nézek ki a fejemből és csodálkozom hogy ilyen is van. Ilyenkor tűzöm ki célnak hogy egyszer egy olyan helyen lakom majd ahol lehet hajóm. Engem valahogy a tenger és a víz tud kikapcsolni, ilyenkor lesz teljesen üres a fejem, élvezem a látványt szívom a friss levegőt.

Olvasom a híreket, olvasom a nagy szardobálást a magyar politikában és rájövök hogy itt mennyire nem érdekel ez, azért otthon is képben voltam napi szinten, most is probálok, de igazábol nem látom a kiutat, azt nem akarom hogy legyen valami komolyabb válság és a forint lemenjen a békasegge alá. Azoknak az embereknek üzenem akik ilyenkor is verik a nyálukat otthon mind bal és jobb oldalon hogy jöjjenek el az Indiai Oceánhoz és üljenek egy hajóra és élvezzék a tenger szelét és talán rájönnek hogy van fontosabb dolog is az életben mint magyar gárdát avatni, feszíteni a hősök terén, mind bal és mind jobb oldalról szivni a másik vérét.

Ez a hétvége számomra nagy kikapcsolodás volt, most van bennem az az érzés hogy mikor visszagondolok a hajón átéltekre itt az irodában ülve és a fülembe szól a Metallica Hero of the day száma a szinfonikusokkal akkor annyira elfog egy más világ utáni vágy, persze ami meghatározhatatlan, mert ebben is és abban is van jó de a középút valahol jó lenne az embernek. Mert hiába a mókuskerék ha az ember nem tudja élvezni ami lát és átél. A konkluzió az hogy vennem kell egy hajót majd idővel és hétvégente ki kell hajóznom, Angival kifekszünk a hajóra és élvezük a napot, a csendet és a szelet. Ez a következő pár év projektjeinek egy újabb pontja:)

LonG