2007. szeptember 26., szerda

Berlin

Rég írtam ennek oka, hogy el kellett jönnöm Erlangenből Berlinbe egy tréningre. Az út röpke 4 óra volt, Intercityvel. Ez külön fejezetet érdemelne, ez nem egészen a magyar MÁV szint, végig klíma, digitális kijelzők mindenfelé. A vonat elérte a 200 km/h-t, nem volt megerőltető az út, felcsaptuk a laptopot és mindenki nézett valami filmet.

A Berlini főpályaudvar sem egészen az a Nyugati szint, ha jól számoltam 2 vagy 3 szintre futnak be a szerelevények, az egész inkább egy pláza mint egy pályaudvar. Kilépve azért nem a megszokott Bajor kisváros fogadott. Erlangenben sehol nem látni hajléktalant, sőt még szakadtabb embert sem, itt ahogy kiléptünk egyből 3 alkoholista került a képbe. Na mondom ez a pályaudvar oké, máshol tuti nem ilyen. Beültünk a taxiba, megmondtuk a címet, 12 EUR-ért el is hozott minket a szállodához. A szálloda egy 3 csillagos valami, reggeli svédasztalos, egy éjszaka 84 EUR. Nos a Mosonmagyarovári panzió volt ilyen szinten. A reggeli választéka kicsivel több, mint ott volt. Első reggel elfogyott a teavíz, a zsömle. A szoba aránylag türhető, ami gáz az a fürdőszoba, kicsi és sötét. No sebaj, a papírra rá volt írva hogy WLAN is van. Gondoltuk mi naivan hogy ingyen, dehogy 120 perc 10 EUR. Amit ha lefordítok az 2 óra 2500 Ft, egy jobb ADSL internet havi előfizetése kijön 6 óra internetezésből. Ami azért barátok közt is csúnya rablás.

A második sokk az első este ért minket, mikor el mentünk vacsora után nézni. Magyar ember is tudja hogy német ország tele van törökkel, de hogy ilyen szinten. Ez a környék tele törökkel, egymást éri a döner, internet kávézó, vizipipás kocsma. Az utcán vagy törököt látni, vagy szakadt németet. Debrecenben ilyen részt nem is tudnék mondani, Pesten a 8 ker. Szemét mindenhol, szakadtak és retkesek az élelmiszer boltok. A török kajáldák szerencsére tiszták, és olcsók és finom a kaja. Tegnap dönert, ma grill csirkét kajáltunk.

Berlin központjába a bejutás két busszal lehetséges, a buszjegy egy irányba 2 óráig 2,1 EUR, ami elég húzos. Van velünk egy Moldovai srác Alexander, aki volt olyan rendes és felcsapott idegen vezetőnek és körbe vezetett minket a látni valókon. Elsőnek az Alexander Platz-ot néztünk meg. Nem volt nagy szám, sok punk vergödött rajta. Persze innen már jól látni a Berlini TV tornyot, amit aztán közelről is megnéztünk. Kettős érzést váltott ki belölem eme épület. Az első hogy végre látom a híres berlini TV tornyot, a maga 386 méterével (az adat nem biztos), a második érzés az az hogy kinek jut eszébe Berlin közepére egy ilyen beton monstrumot felhúzni. Egyébként jól néz ki, monumentális, fel lehet menni a gömbe „csak” 8 EUR. Egyébként kivilágítva nagyon szép.

A toronytól átsétáltunk vmi templomhoz, amiben a legérdekesebb az volt hogy TV torony, egy panelház, régi nagy templom, azért volt némi építészeti fintor benne.

Közben teljesen besötétedett. A torony után megnéztük a Bazilikát, ami nagyon szép volt, volt mellette talán egy múzeum is. Sajnos mivel nincs netem még nem tudtam utánna nézni hogy mi mi volt de pótolni fogom.

Innen átsétáltunk a Brandenburgi kapuhoz, de előtte megnéztük a híres berlini művészeti egyetemet. A könyvtárat aminek az udvara nagyon gyönyörü volt. Ezt követően láttuk a körve durván beton kordonozott amcsi nagykövetséget, a más kevésbé körbe kordonozott angol követséget, majd elértük a magyar követséget is. Közben áthaladtunk a régi fal helyén. Elértük a Branderbugi-kaput, ami régi álmom volt hogy lássam (3 dolog érdekelt igazán Berlinben ez volt az 1.) Ez is nagyon szép és hatalmas. A srácokkal közben a reál agyunkat probáltuk járatni hogy jól emlékszünk-e arra hogy ezt Hitler azért építette, mert ő is akart egy Párizsi diadal ívet. Ha valaki tudja ne szégyelje beírni a bejegyzéshez tartozó forumba.

Innen átsétáltunka 2. számomra érdekes látni valóhoz a Reistaghoz, számomra ez a világtörténelem egy jelentős helyének számít. Az épület nagyon szép, és hatalmas, az előtte lévő teret majdnem végig kellett sétálnom hogy beférjen az egész a fényképezőgépbe. Az épület előtt egy hatalmas német lobogó leng, ami azért ad némi hatást az egésznek. A Reistag tetéjén van egy üveg kupola ahová ingyen fellehet menni este 10 –ig, ezt annak írom aki nem tudná, speciel én sem tudtamJ. Sorba kell hozzá állni, röpke 1 óra állás után sikerült bejutnunk, persze egyszerre kb 50 embert engednek, és csak fém keresőzés után. Lift viszi fel az embert a nyitott tetőre, ahol körbe lehet járni, be lehet menni a kupolába, és spirális járdán lehet feljutni a tetejáre ahol egy kör alakú pad van. A séta közben az ember megcsodálhatja az éjszakai pnaorámát. Rám nagyhatással volt, ahogy az ember látja a kivilágított TV tornyot, a főpályaudvart amint a 4 hatalmas fényágyúja a végtelen fekete égboltba lövi a fotonjait. Hatalmas élmény volt, örülök hogy láthattam. Lent a kupolában körben fényképekkel illusztrálva a Reistag életét, volt néhány kép ami nagyon jó volt. Ilyen volt a náci párt frakció üléséről készült kép, ami elgondolkoztatja az embert arról hogy milyen elvakultak és irányíthatóak voltak az emberek. A következő kép természetesen az épület leégése volt, ezt követte az orosz ünneplő katonák képe, majd az 1945-ben szétbombázott és szét lött épület. Ezt követte az újjáépítés. Majd a következő megdöbbentő kép az hogy a berlini fal a Reistag tövében kanyarodott, majd egy kép amint már a lyukas falon mászkálnak át az emberek 1989-ben.

Mire kijutottunk 11 óra volt, mire haza értünk, busz és gyalog kombóval lett éjfél, persze a lábam majd leszakadt annyira elfáradtam. A héten még megakarom nézni a 3. látni valót is de nem árulom el, majd leírom azt is.

Kicsit összecsapottnak érzem a naplómat, de sajnos kevés az időm és rengeteg élmény ér most rövid idő alatt és mindenről akarok irni legalább egy kicsit. Lehet később visszatérek majd egy két dologra. Ja és aki tud ész szeretne az irhat igazán a komment részbe, csak rákattint a „komment” szöveg részre és már írhat is, én meg válaszolok ha lesz netem.

Ja felkerült jó néhány kép a galériába, mindenki nézegesse, Berlinről is teszek fel amint tudok.

Most megyek keresek egy netkávézót itt a török gettó közepén, még szerencse hogy pénteken már Erlangenben leszek, azért nem gondoltam hogy ennyire fogom értékelni azt a kis nyugodt Bajor városkát.


Tamás


2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Na szeva! Úgy látom csak mi csetelünk itt egymással!:) Nem baj! Úgy örülök, hogy eljutottál Berlinbe, egyszerüen odavagyok azért a városért! A barndenburgi kaput már az 1700as években felhúzták, csak azóta egy párszor kibővítették, Hitlernek nem sok köze volt hozzá. Amit még feltétlenül nézz meg, az a Siegessäule, ami a kaputól van nem messze, az az arany picsa, aki egy bazi oszlop tetején virít, a zsidó emlékművet, ami a kapu mellett van, a most épülő amerikai követség mögött, és a Sony centert a Potsdamer platzon. Ha a leghosszabb éppen maradt falból akarsz hozni egy darabot, én az Ostbahnhof és a Warschauer Str közötti szakaszt javaslom, már csak a szép és elgondolkodtató fesményei miatt is. Javaslom még a technikai múzeumot megtekinteni, mert óriasi kiállításai vannak (repülők, hajók, autók, vonatok, hiradás technika...stb), plusz egy 4 szintes csodák palotája jellegű állandó tárlata, ahol minden szinten különböző fizikai szemléltető, kipróbálható eszközök vannak (hang, fény, elektromosság, radioaktivitás, mágnesesség), a Gleisdreiecktől kb 5 perc séta, belépő kb 6€. A közlekedés szerintem olcsóbb lenne, ha AB Tageskartét vennétek, mert az csak kb 6€, és mindenre jó (S és U bahn, Regional expressz, Busz, villamos), mondjuk attól függ, hogy mennyire laktok kint a picsába, mert lehet, hogy akkor ABC-t kell hogy vegyetek. A tarháló punkokkal nem kell foglalkozni, csak vigyázni kell velük, mert a sok köztük a magyar, és megértik, ha elküldöd őket a picsába! A dóm melletti múzeum a az ottani szépművészeti múzeum, de ott van egy csomó, ezért is hívják múzeumszigetnek. De ott főleg csak köveket tartanak. Nem nagy durr, kihagyható.

Annyira örülök, hogy ott vagy, ha bármi kérdésed lenne még, szólj, és segítek!!

LonG írta...

Hali!

Ma elmegyek megnezem azt a fal reszt, meg a check point charliet. A techniaki muzeumba is el akarnek menni de lehet arra nem lesz idnom. Gondoltam hogy orulni fogsz hogy itt vagyok, mert tudom hogy szereted berlint.